Nem volt könnyű a fél éves kihagyás után újraindítani a csoportot – összehozni a barátokat -beszoktatni az új kiscsoportosokat.
Sok új ötlettel, játékkal, és beszélgetéssel próbáltuk segíteni őket, hogy összeszokjanak, megismerjék és alkalmazkodni tudjanak egymáshoz, betartsák a kívánt magatartást, együttműködjenek csoporttársaikkal, velünk, felnőttekkel, és jól érezzék magukat együtt.
A nagyobbakat felkészítettük a kicsik fogadására, beszélgettünk róla kik érkeznek majd, milyen jelet kapnak, elmondtuk – lehet, hogy sírdogálni is fognak, mert hiányzik otthonuk, az anyukájuk.
Köszöntő dalt tanultunk, és beszélgető körben elénekeltük személyre szólóan az újaknak.
A bábjátékot is segítségül hívtuk az ismerkedéshez. Csoportunk szóvivő bábjai, Jancsi bohóc és Kékcinke is örömmel fogadták a régi-és új gyerekeket, verset mondtak, bemutatkoztak, és örömüket fejezték ki nap-mint nap, hogy újra együtt van a csoport és ők is ismerkedtek az új kicsikkel.
Bábdarabok bemutatásával is kedveskedtünk a gyerekeknek, hogy jobban megszeressék az óvodát és ismert mesét is eljátszottak a nagyobbak a kicsiknek.
Drámapedagógiai játékokkal támogattuk az összehangolódást, – pókháló játékkal, nyuszi keresővel, szeretet gyertya átadással.
Barátság karkötőt szőttek egymásnak a nagyobbak szorgalmas és kitartó munkával. Bár elfáradtak, de újrakezdték, mert örömet akartak szerezni egymásnak. Megtapasztalták az érzést, hogy a barátokért érdemes a nehézségeket is vállalni.
Kincskereső csapatjáték során a homokozóban elrejtett „kincsesládákat” keresték meg, rajzolt térkép alapján. A három csapat örömmel lapátolta a homokot és izgalommal bontogatta a ládikákat, melyben játékokat, mesekönyvet és egy édességet találtak.
A közös játékos tevékenységek és a sikerek jól összehozták a csoportot, igazi közösség alakult.
Nagyné Kovács Violetta
óvodapedagógus
