A mesék birodalmában

A mesék birodalmában

Február hónapban a mesék, a hagyományok ápolása, a téltemetés, tavaszvárás volt a fő eleme a tevékenységeinknek.

A mesék hete sok lehetőséget adott az érzelmi intelligencia, a képzelet, a kreativitás, a fantázia fejlesztésére. Különböző játékokon, meséken, vizuális tevékenységeken, beszélgetéseken, PowerPoint vetítéseken keresztül jutottak újabb ismeretekhez, élményekhez a gyerekek.

       

Az „Óriás nyomában” témahét során megismerték a lakóhelyük nevéhez fűződő mondát, mely erősítette a szülőföld iránti szeretetüket.

       

 

A medvékhez kapcsolódó népi jósláson, hagyományon keresztül szereztek még több ismeretet a gyerekek. A mackós játékok, a mackó kuckó építése, a méz kóstolása, a medvebarlang kialakítása a csoportban motiválta a gyerekeket a tevékenységekben, kezdeményezésekben való részvételre, segítette a társas kapcsolatok alakulását, az együttműködési készséget. Az olvasó sarokban sokat lapozgatták, nézegették a
medvékről szóló ismeretterjesztő és mesekönyveket. A szülők is bekapcsolódtak a projekt gyűjtőmunkájába. Ellátogattunk a Gyermekek Házába, megtekintettük a Maci kiállítást és mézet is kóstolhattunk.

A témahetet MESE délutánnal zártuk. A szülőkkel közösen készítették el a mesebeli kiskakast. Az alkotónapot a csoport kedvelt meséje a „Kiskakas gyémánt félkrajcárja” című mese zárta.

A közös tevékenységek tovább erősítették a társas kapcsolatokat, az empátiás készséget.

Február második fele a farsangra való készülődéssel telt. A farsanghoz fűződő népszokások során lehetőség volt más népek hagyományainak, farsangi szokásainak megismertetésére /Velencei karnevál/. A csoportszoba átalakításával, feldíszítésével hangoltuk rá a gyerekeket a téltemető mulatságra. Az EMK és drámajátékok elsősorban a feszültségoldásra fókuszáltak. Az improvizációs játékokba mindenki bekapcsolódott, önfeledten alakultak – és változtak át. A telet egy vidám hangulatú, játékos farsangi mulatsággal űztük el.

Magyar Éva
mesterpedagógus

A Sarkvidékek élővilága – ESZKIMÓ projekt

A Sarkvidékek élővilága – ESZKIMÓ projekt

Január hónapban a Sarkvidékek élővilágával, az ott élő emberek életével ismerkedtek meg a gyerekek. Az „Eszki-móka” projekt keretében megtudták, hol van Földünkön az állandó hó és jég birodalma.

Változatos és érdekes tevékenységekkel, játékokkal dolgoztuk fel a témát. A sarkvidékek növény-és állatvilágával való ismerkedés a gyermekek természethez való pozitív  viszonyának fejlődését segítette, bővítette ismereteiket az ott élő állatokról, életmódjukról, táplálkozásukról. PowerPoint összeállításokon keresztül ismerték meg a sarkvidéken élő emberek életét, kultúráját, viselkedési szokásaikat. Közös beszélgetésekkel, a témához kapcsolódó könyvek, fotók, térképek nézegetésével szereztek újabb ismereteket.

A csoportban felállított „sarkvidéki”kutatótábor/iglu élményszerű játékra adott lehetőséget. Volt eszkimó konyha, lék-horgászat, pingvin -és fókaetetés. Örömmel tevékenykednek közösen az ábrázoló asztalnál is, több alkalommal barkácsoltunk hulladékanyagból pingvineket, jegesmedvéket, sarkvidéki állatokat, ezzel is tudatosítva a gyermekekben az újrahasznosítás, a környezetvédelem fontosságát. Minden gyermek az érdeklődésének, egyéni képességeinek megfelelően, a „maga tempójában” vehetett részt a tevékenységekben, kapcsolódott be a számára vonzó feladatokban.

Az EMK játékokon keresztül gyakoroltuk a különböző érzések felismerését, megnevezését, kifejezését verbális és nonverbális módon is. Gyakran játszottunk olyan drámajátékokat, melyek a segítőkészséget, empátiát, együttérzést kialakítását segítették. A téli témakörhöz kapcsolódó mesék, mondókák, versek és énekek is ezeket a kompetenciákat erősítették. A mindennapi reggeli közös beszélgetések, a közös játékok, élmények során tovább erősödtek a baráti kapcsolatok, fejlődött érzelmi intelligenciájuk. Mindennap tartózkodtunk legalább egy órát a friss levegőn, heti egy – két alkalommal sétát tettünk a közeli utcákban, így tapasztalati úton szereztek ismeretet a téli időjárásról.

Magyar Éva mesterpedagógus

Erdei óvoda

Erdei óvoda

Mindannyiunk számára fontos, hogy gyermekeink közelebb kerüljenek a természethez. Eddig is komoly feladat volt, hogy a városban élő kiscsikkel megismertessük, és megszerettessük a körülöttünk levő erdőket, mezőket, állatokat, növényeket. Az utóbbi időben a klímaváltozás okozta környezetváltozás az urbanizáció miatti környezeti károk tudatosítása még nagyobb felelősséget ró az idősebb generációra, hogy gyermekeinkben tudatosítsuk környezetünk védelmének fontosságát.
Ennek szellemében mentünk a Parkerdőbe a Viola és a Napraforgó csoport óvodásaival, hogy megnézzük, a kora őszi erdő milyen meglepetéseket tartogat számunkra. A két csapat autóbusszal érkezett a VERGA Rt. Hubertusz vendégházához, ahol Brigi néni fogadta a gyerekeket. Elsőnek a Viola csoport indult el, hogy meghódítsa a magaslatot, és közben sok mindent megtudjon az erdő életéről. Először egy kis hídon keltünk át a patak fölött. Itt megnézhettük, hogy az akkor alig csörgedező csermely milyen széles patakká tud változni, egy-egy nagyobb eső és hóolvadás idején. Láthattuk hogyan halmozta fel a víz a nagyobb faágakat és épített belőlük egy gátat, amit aztán a víz kénytelen volt megkerülni, és azokat a nagyobb köveket is, amiket bizony nem tudtunk felemelni, de a patak ereje mégis elsodorta valahonnan. Kis leveleket tettünk a vízre, hogy meglássuk, merre viszi őket az áramlás. A hídnál bevártuk a Napraforgó csoportot és együtt indultunk a hegyre.

                                               

Útközben megnéztük a kihelyezett ismertető táblákat, amelyek az erdőben élő állatokat, növényeket mutatták be nekünk. Gyűjtöttünk faleveleket, terméseket, megnéztük a bokrok, fák ágait, nyomokat kerestünk, és megpróbáltunk csendben lenni, hogy halljuk a fák susogását, a madarak énekét és az erdő neszeit. A kaptató tetején egy nagy tisztás várt minket. Itt leültünk a kivágott fatörzsekre és megettük a
magunkkal hozott elemózsiát. Volt idő egy kis futkározásra, fogócskára, a napon üldögélésre, és sok-sok kérdést tettünk fel Brigi néninek az erdőről és az állatokról. Meglepetés is várt minket. Megleshettük a manók lakhelyét egy öreg fa odvában. Persze ők nem voltak otthon, mert mint tudjuk a manók nagyon félős jószágok, nem szeretik a vendégeket és a zajokat, így aztán mire a gyerek odaértek, szépen elillantak
a fák és bokrok közé.
Mindenki hozott haza kincseket, ki a zsebében, táskájában néhány termést, falevelet, ki csak a fejecskéjében a szép élményeket. Reméljük, máskor is lesz alkalmunk megnézni az erdőt, és még többet megtudni a körülöttünk levő természetről. Brigi néninek pedig köszönjük a sok ismeretet, amit átadott.

Csepi Anikó   óvodapedagógus

"Ép testben, ép lélek"

"Ép testben, ép lélek"

November hónapban különös gondot fordítottunk az egészséges életmód alakítására. A napi gyümölcskóstolás mellett, rendszeresen levegőztünk, játszottunk az udvaron, heti két alkalommal mozogtunk a tornaszobában. Figyeltünk az alapos kézmosásra, fogápolásra.
Sokat beszélgettünk a helyes táplálkozásról, a betegségek megelőzéséről. A zöldséges  boltban tett látogatás során a gyerekek megismerték a vásárlás szokásait, megfigyelték és megnevezték a boltban  található zöldségféléket, gyümölcsöket.

         

Vásároltunk almát, sütőtököt, melyeket aztán különböző módon készítettünk el: aszaltunk almát, banán, sütöttünk sütőtököt.
Az egészséges életmód témakörével kapcsolódott az orvosos játék, amelyben saját élményeik is megjelentek. Odaadóan gyógyították és ápolták a „kis betegeket“. Bogyó és Babóca történetét többször is el kellett mesélni a gyerekeknek. Az ábrázoló sarokban gyönyörű alkotások születtek: készítettünk almát dugónyomattal, barkácsoltunk „almás kertet“, gyurmából őszi gyümölcsöket formáztunk. Sokat énekeltünk, mondókáztunk. „Alma anyó kertjében“ ügyességi, mozgásos drámajátékokat is játszottunk.

       

Az erőszakmentes kommunikációt segítő játékok hatására, óvónői segítséggel  már próbálkoznak konfliktusaik békés  rendezésére, megoldására.

         

Az élményszerző sétákon tapasztalatot szereztek az őszi időjárásról, gyűjtöttük az ősz „kincseit“. Az udvar rendezésébe folyamatosan és rendszeresen bekapcsolódtak /levélseprés, száraz ágak összegyűjtése, levélhordás/.
A Márton naphoz fűződő legendát mondókákon, dalokon, elbeszélésekből ismerték meg a gyerekek. Barkácsoltunk libás fejdíszt, gyurmáztunk libát. Minden nap volt „libatorna“, mondókázás, éneklés. Egész héten „gágogástól“ volt hangos a csoport. A Márton napi téma hetet, a szülőkkel közös játszó – és munka délutánnal zártuk. Barkácsoltunk libát, játszottunk ügyességi játékokat, a hagyományoknak megfelelően ettünk libazsíros kenyeret lila hagymával. A vidám napot lámpás felvonulással zártuk.

           

November 21-én tartottuk a hagyományos Hétszínvirág napot. Délelőtt játékos “hétpróbán“ vettünk részt. Az ügyességi, tréfás, mozgásos, játékos feladatokat mindenki teljesítette.
Délután a Napraforgó csoportot láttuk vendégül. A nagycsoportosok énekkel, versekkel kedveskedtek nekünk, elénekelték a Hétszínvirág óvoda indulóját, majd átadták az óvoda nevét jelképező Hétszínvirágot
minden gyermeknek.
Az Európai Hulladékcsökkentési Hét akciójához kapcsolódva WC papír gurigákból és kinőtt zoknikból „manókat“ barkácsoltunk a szülők segítségével.
Az országos Blum programhoz kapcsolódva november utolsó hetében beszélgetésünk fő témája a gondoskodás, a szeretet volt. A program által ajánlott „Az éhes kisegér“ meséje érzelmileg megérintette a gyerekeket. A történetet többféle módon is feldolgoztuk: bábozás, drámajáték, interaktív mese.
November 27-én délelőtt gyümölcsökből, zöldségekből készítettünk finomságokat. Délután a szülők előadást hallhattak az egészséges táplálkozásról, majd a gyerekekkel közösen megkóstolták a reform ételeket. Átadására kerültek az egészség zsákok is.

Magyar Éva
mesterpedagógus

Én már óvodás vagyok!

Augusztus végén a gyerekek már ismerkedtek az óvodával, a Búzavirág csoportban
dolgozó felnőttekkel. Az „anyás” beszoktatás segítette, könnyebbé tette az óvodai életbe,
az új környezetbe való beilleszkedést. A csoport jelképével, a „Búzavirág Tündér”
segítségével, érzelmi biztonságot nyújtó légkört tudtunk kialakítani. A jelükhöz
kapcsolódó versek, ölbeli játékok, höcögtetők, bábozás, a mesék nyitottabbá tették őket.
Hamar megismerték az óvodát, a szomszédos csoportokat, az óvoda helyiségeit, az udvar
részeket. Néhány nap után egyre kevesebbet sírdogáltak, bekapcsolódtak a közös
játékokba, kezdeményezésekbe. Szívesen játszottak a babakonyhába, építettek autó és
vasút pályákat, de jelen volt az orvosi játék is. Kedvelik a „szerelős” játékokat, több
gyermeknek hozza otthonról a szerszámokkal való bánásmód mintáját. Szeretnek rajzolni.

Szívesen tevékenykednek az életkoruknak megfelelő memória játékokkal is, ebben
gyakran segítik egymást. A konfliktusok megoldásánál az erőszakmentes kommunikáció
módszerével adunk példát és segítséget a gyermekeknek, a kommunikációt jelképező
zsiráf báb is folyamatosan jelen van a csoportban.

Sokat tartózkodunk az udvaron. Szeretnek motorozni, homokozni, futkározni, labdázni,
csúszdázni. Sokat szaladgálnak, kedvenc udvari tevékenységük a dombra felfutás, a
dombról leszaladás vagy gurulás.

Élményszerző séták alkalmával felfedezték, megismerték az óvoda környékét.

Mi is bekapcsolódtunk szeptember 16. és 22. között az Európai Mobilitási Hét
programjába, melynek idei mottója a „Sétálj velünk!” volt.

Ezen a héten érdekes programok várták a gyerekeket. Az óvodai kresz pálya eddig is
lehetőséget biztosított a gyerekeknek a biztonságos közlekedés szabályainak
gyakorlására, de ez alkalommal Gyuris Mónika rendőr főhadnagy irányításával a gyalogos
és a kerékpárral való közlekedés szabályait ismételték át, melyet a tanpályán ki is
próbáltak. Különleges élmény volt a gokarttal való közlekedés.

Magyar Éva
mesterpedagógus