„Nálatok, laknak–e állatok ?!„

„Nálatok, laknak–e állatok ?!„


Október második jeles napja az Állatok napja. Minden gyermek és felnőtt szereti az állatokat . Zöld óvodaként fontosnak tartjuk az állatok védelmét, gondozását, és ezt próbáljuk munkánk során a hozzánk járó gyermekeknek is átadni. Tisztelni és szeretni kell őket, olyanok ők is mint egy családtag. A Zöldikék Óvoda Pillangó csoportos  családoknál sok helyen van kutya, macska, tengeri malac. Így a téma nem volt ismeretlen a gyerekeknek. A hét folyamán megbeszéltük hol élhetnek, mit esznek, ki gondoskodik róluk, kihez kell vinni,  ha betegek lesznek, hogyan jelzik ha fájdalmuk van, mennyi lábuk van, csoportosítottuk őket. Mi magunk is választottunk egy állat nevet magunknak, és úgy mutatkoztunk be egymásnak. Valamint sétáink során megbeszéltük a látott állatok külső tulajdonságait, megfigyeltük a bodobácsokat, a jó időnek köszönhetően csoportunk szimbólumával, a pillangóval is találkozhattunk, láttunk vakondtúrást, sok a témával kapcsolatos könyvet nézegettünk a hét során.

Sokan csoportunkból kihasználva a jó időt ellátogattak az állatkertbe, és boldogan osztották meg élményeiket társaikkal. Az eltelt 1 hónapban sok olyan állatos mesével ismerkedhettek meg a gyerekek, mely életkoruk miatt is közel áll hozzájuk. A gyerekek kívánságaik alapján választhatták ki a meseképek segítségével, hogy melyik mesét hallgatnánk meg állatok napja alkalmából. A választás a Kiskakas gyémánt fél krajcárjára esett, melyet a gyerekek velünk közösen meséltek el, mely annak köszönhető, hogy a mesékkel két hétig ismerkednek. Az első héten csak meséljük, a második héten pedig szakaszokra bontva drámajáték keretén belül jelenítjük meg. Drámajátéknak köszönhetően még jobban elmélyül a mese mondanivalója és jobban beleélik magukat  a mese szerepkörébe.

Komplexen ismertetjük meg környező világunk szépségeivel  a hozzánk járó gyermeket.

 

 

Marton Lívia
mesterpedagógus

„Zene az kell….”

„Zene az kell….”

Október hónap elején ismét egy jeles napról kell megemlékeznünk. A Zöldikék Óvoda Pillangó csoportjában is így volt. A hónap első jeles napja a Zene világnapja volt.  A gyerekek már szeptember óta megismerkedtek a furulyával, mint hangszerrel, mindennapi mese kezdése a szép mesére hívó versikénk után a furulyaszó. Játékidőben sokszor használják a csoportunkban kihelyezett hangszereket, sok népzenét és sok komolyzenét hallanak napi szinten, valamint sokat énekelünk gyermekdalokat és népdalokat is. Úgy gondoltuk a Zene világnapja alkalmából egy táncos vigasságot rendezünk. A már megismert dalokból összeállított csokorból énekelünk és megismerkedünk a néptánc alaplépéseivel is, méltón megemlékezve erről a szép napról.

 

Erdősi- Török Dóra
óvodapedagógus

 

Klímavédő közlekedés az ovi udvarán

Klímavédő közlekedés az ovi udvarán

A Mobilitási Hét egyik fő szempontja a környezettudatos közlekedés megszerettetése a gyerekekkel és rajtuk keresztül a családjaikkal is. Az udvaron ezért 09.21-én előkerültek olyan mozgásfejlesztő eszközök, melyek arra is jók, hogy az óvodába eljussunk és a környezetünket kíméljük.

Varga Adrienn óvodapedagógus

Sün Balázs csoport

“Egyszer volt, hol nem volt…”

“Egyszer volt, hol nem volt…”

Az ősz mindig tartogat valami meglepetést, valami újat szokták az öregek mondani és milyen igazuk van.

Szeptember 30-án egy szép jeles napról meséltünk óvodásainknak a Zöldikék Óvodában. Sok mese létezik, rengeteg író tollából, de mi fontosnak tartottuk, hogy Benedek Elekről meséljünk a csoportunkba járó gyermekeknek. Erről, az író születésnapján, azaz szeptember 30-án emlékeztünk meg, melyet a Népmese napjának nyilvánítottak 2005-ben.
Életkoruknak megfelelő ismereteket osztottunk meg a Pillangó csoportos gyerekekkel. Megnéztük az író fényképét, a házat ahol élt, az íróasztalt ahol a szebbnél szebb mesék íródtak a lapokra.  A gyermekek érdeklődve hallgatták a történetét.

Érdekességként fogadták a gyerekek,  hogy Benedek Elek Erdélyben, Kisbacon élt és alkotott, ahonnan egyik  új csoporttársuk is érkezett. Térképen megkerestük , és megismerkedtünk Erdéllyel, összehasonlítottuk az országok zászlóját, majd  elmeséltünk egy mesét az író több ezer meséiből. Nagy mesemondónak több mesekönyve is megjelent .

A mesét szokásos mese mondókával kezdtük, mely így szól:

„ Mese, mese, mátka, repülj szép madárka csillagfényes égre, csipkebogyó ágra.    Hív egy csodaváros, tengerrel határos, hogyha repülsz addig, lábad nem lesz sáros.

Boszorkány, hercegnő, korona, keszkenő, egy kerek meseév épp 100 esztendő. Tündér, manó, törpe járnak körbe-körbe, ajtajukon kilincs három is van görbe. Mesebeli lények, mesekönyvben élnek, szóljon mindörökké a mese, mit mesélek.”

 

Erdősi- Török Dóra és Marton Lívia
óvodapedagógusok

„Szőlő, körte, zöld alma, tedd ide a tálamba…”

„Szőlő, körte, zöld alma, tedd ide a tálamba…”

Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy betakarítás idején sok őszi gyümölcsöt, zöldséget hoznak a szülők csoportunkba, így volt ez szeptemberben is, ezért a legváltozatosabb őszi termésekkel tudtuk hangulatossá tenni a természet sarkunkat, az aulába is őszt idéző dekoráció hívogatja a gyermeki szempárokat.
Nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmód megalapozására, a zöldség-, és gyümölcsfogyasztás és az egészség közötti összefüggés felismertetésére. Saját élményű tevékenységekben a gyermekek nagyon sok tapasztalatot szerezhettek róluk, ízleltük, mértük, összehasonlítottuk őket. Az „őszanyó” színes kendője alatt sokféle formájú gyümölcsöt ismertünk fel, párkereső játékot játszottunk, barkochbáztunk. Minden gyümölcshöz találtunk verset, mondókát, egy-egy dalocskát, amit vígan énekelgettünk, dúdoltunk, hangszeren játszottunk, dalfelismerő játékkal tettük változatossá a mindennapjainkat.
Köszönjük szépen Nimród, Balázs és Botond szüleitől kapott madárijesztőket is, amelyek az udvarunkat díszítve nagyon fontos feladatot látnak el, vigyázzák a tavasz óta féltve nevelgetett finomságainkat a kiskertünkben. Az onnét szedett répáról hallgattak aztán mesét, amit dramatikus játékban fel is dolgoztunk.

Gyümölcsöt szeleteltünk, amelybe kicsitől a nagyig mindenki aktívan, nagy lelkesedéssel kapcsolódott be. Finom, fűszerezett levet készítve neki kompótot főztünk hozzá, amit uzsonnára boldogan fogyasztottak a gyerekek, örömmel meséltek ezekről az élményeikről szüleiknek. Az előkészületektől a mosogatásig minden kisgyermek tevékeny résztvevője volt a napnak, belekóstolhattak a befőtt készítés mesterségébe. Élményeik feldolgozását jelzik az öltözői faliújságon – akár egy kamrai polcon – a „befőttes üvegekben” sorakozó színes-festéssel, nyomtatással készült alkotások.

Bertalanné Poór Beáta

Tóth Balázsné

Napsugár csoport óvodapedagógusai

Búcsúzás 2020.

Búcsúzás 2020.

A megszokott, kiszámítható életünk hirtelen megváltozott március 15. –e óta, olyan dolgok történtek azóta velünk, mint még soha!

Ebben a különleges helyzetben is igyekeztünk helytállni, a feladatainkat teljesíteni.

 Az idén a Zöldikék Óvodában a Maci csoportban különleges módon történt a nagycsoportosok búcsúztatása

Internet segítségével még soha nem köszöntünk el az iskolába menő Gyermekektől. Ez alkalomból felvétel sorozatot készítettünk számukra a csoportban, ünnepi keretek közt.

Öt felnőtt vett részt a Gyermekek nevelésében és oktatásában kiscsoportos koruk óta,  mi öten készültünk erre az eseményre.

Szívhez szóló versekkel, történetekkel, közben katicás, macis, érzelmes búcsúzós dalokat hallgathattak a Családok, a zárt Maci csoport oldalán.

Szerettük volna a mostani lehetőségekhez képest is méltón ünnepelve, útnak indítani Őket, életük egy újabb fejezete felé.

Az elengedés senkinek sem könnyű. Ez főként igaz, ha óvodás gyermekekről van szó. Hisz ezalatt a 3–4 év alatt pótanyukákká, pótmamákká változtunk.

Mi voltunk itt az óvodában, minden könny felszárítói, vigasztalók, igazságtevők, izgalmas játékokkal, tevékenységekkel megismertetők, dorgálók, nevettetők!

Napjainkban, minden percben történt valami.

A Gyermekek kisebb-nagyobb zökkenővel, de hamar beszoktak az óvodába.

Aztán teltek, múltak a napok! És egyre jobban megismertük egymást!

Megtapasztaltuk kinek mi az erőssége, gyengesége, kedvenc játéka, tevékenysége, meséje, mivel lehet az arcokra mosolyt csalni, hogyan lehet Őket ösztönözni, segíteni.

A Gyermekek számára is világossá vált, mitől olvadunk el, hogy haragudni sem tudunk, mitől tudunk jót nevetni. Tudták a határt is, mikortól egy pisszenés sem fér bele a tevékenységbe!

Ezt mi úgy nevezzük szoros kapcsolat! Márciusig az óvoda jelentette nekik a kitáruló világot!

És 2, 5 fél hónapig most nem is találkozhattunk! Ez mindenkit megviselt, így még érzékenyebbek vagyunk, főleg, ha elköszönésről van szó!

A Családok meghatottan nézték végig műsorunkat!

Persze előzetesen minden ajándékot, elkészítettünk a Gyermekek számára.

Ezeket személyesen, 2 délután elvittük a Gyermekeknek. Csak a Családok házainak kapujáig merészkedtünk, de nagy öröm volt mindannyiunk számára a találkozás! Dalokkal és néhány mondattal személyesen is elbúcsúztunk Tőlük!

Meghatottan, elérzékenyülve vették tudomásul Szülők, Gyermekek egyaránt, hogy az óvoda már csak emlék számukra, ilyen hamar iskolásokká változtak!

Minden elmenő Gyermek sok–sok emléket hagy itt maga mögött a szívünkben!

Kívántunk Nekik élményekkel teli nyarat, kellemes iskolakezdést, jó eredményeket, sok sikert, kitartást!

És várjuk Őket vissza vendégségbe!

 

                                                                    Nagyné Bauer Tünde

                                                                                  óvónő