Egy decemberi történet erősítette meg bennünk a gondolatot a téli szünetben és úgy
gondoltuk, hogy szükséges a csoportunkba járó gyerekeket is megismertetni az életmentés
egyik legfontosabb alapjával: azzal, hogyan kell gyorsan, az életkoruknak megfelelően és
szakszerűen segítséget kérni, illetve mentőt hívni.
Ez a felismerés adta az ötletet ahhoz, hogy a Zöldikék óvoda Pillangó csoportba járó
gyermekek körében célzottan felkészítsük a 3–6 éves korosztályt azokra az alapvető
ismeretekre, melyek ebben a témakörben számukra fontos és érthetők.
Szerencsések vagyunk, hiszen Ajka városában működő ajkai Mentőállomás vezetője és
bajtársai partnerként csatlakoztak kéthetes projektünkhöz, és szakmai segítségükkel
támogatták ötletünket és a megvalósítást.
A projekt első szakaszában a szülők aktív közreműködésével a projekthez szükséges eszközök
beszerzése kezdődött meg.
Ezt követően a csoportban, újrahasznosított anyagok felhasználásával kialakítottuk az „ajkai
Mentőállomást”. A gyermekek saját elképzeléseik és tapasztalataik alapján készítették el a
mentőállomás elemeit, amelyeket a szőnyegen elhelyezve, játékos formában használtak a
mindennapok során. A szerepjátékok segítségével gyakorolhatták a segélyhívás menetét, a
legfontosabb információk közlését, valamint az egymásra való odafigyelést és a
segítségnyújtást. Majd idővel orvosi rendelő és gyógyszertár is kialakításra került a
csoportban.
A projekt során sokat beszélgettünk a gyermekekkel a segítségkérés és az életmentés
fontosságáról. Megnéztük az Országos Mentőszolgálat által készített, életkoruknak megfelelő
információs videókat, amelyek segítették a helyes segélyhívás lépéseinek megértését. Annak
érdekében, hogy a feldolgozás még hatékonyabb legyen, a témához kapcsolódó rövid
kisfilmeket is megtekintettük, majd beszélgetőkör keretében feldolgoztuk az élményeket.
A tornateremben a témához kapcsolódó, általunk kitalált mozgásos feladatokat valósítottuk
meg, amelyek játékos formában erősítették a gyermekek együttműködését, figyelmét és gyors
reagálását, a hirtelen kialakult veszélyhelyzet megoldását. A feladatok során megjelent a
segítségnyújtás, az egymásra való odafigyelés és a „bajba jutott” társ támogatásának élménye
is.
A projekt gazdagításaként egy saját mesét is írtunk, amely szorosan kapcsolódott az
életmentés és a segítségkérés témaköréhez. A mese segítségével a gyermekek érzelmileg is
közelebb kerültek a témához, azonosulni tudtak a szereplőkkel, és játékos formában
mélyítették el az elsajátított ismereteket.
A mentőállomásra látogatás, valamint Imre Sándor mentőtiszti csoportba való személyes
megjelenése és ismeretek átadása a gyermekek életkorának megfelelően mély benyomást tett.
Közvetlen közelről ismerkedhettek meg a mentők gyors, szakszerű és felelősségteljes
munkájával, és megtapasztalhatták, hogy nem kell félni a mentős bácsiktól. A találkozás során
bátran kérdezhettek, kíváncsian érdeklődtek, ami tovább erősítette biztonságérzetüket és a
segítő szakma iránti tiszteletüket.
A digitális kompetenciák fejlesztése érdekében Bee-Bot méhecske közreműködésével a
gyermekek életkoruknak megfelelő matematikai feladatokat oldottak meg. Különösen fontos
elem volt, hogy a feladatokat maguk a gyermekek találták ki és adták egymásnak, ezáltal
fejlődött logikus gondolkodásuk, kommunikációjuk, együttműködési készségük és
önbizalmuk is.
A projekt során a gyermekek életkoruknak megfelelő módon, élményeken és tapasztaláson
keresztül sajátították el az alapvető életmentő ismereteket, miközben fejlődött felelősség
érzetük, empátiájuk és segítő attitűdjük.
Bízunk benne, hogy a kéthetes projektünk során sikerült a gyermekek számára olyan hasznos,
életkoruknak megfelelő ismereteket átadnunk, amelyek hozzájárulnak biztonság érzetük
erősödéséhez, segítő attitűdjük fejlődéséhez, és amelyekre szükség esetén bátran tudnak majd
támaszkodni.
Marton Lívia mesterpedagógus és Erdősi-Török Dóra óvodapedagógus
