A mese és a zene szerepe a gyermeki érzelmi stabilitás kialakításában

2021.02.11.

Az óvodai élet mindennapjait átszövi az anyanyelvi nevelés. Nagy szerepe van a szülőknek, pedagógusoknak, mit és hogyan mesélünk a gyerekeknek az életről, önmagunkról, embertársainkról, mindennapjainkról. Ezáltal olyan kinccsel ajándékozhatjuk meg őket, melynek egész életükben nagy hasznát veszik majd: az életmesék, személyes történetek megformálásának, megosztásának képességével.
Segíti az érzelmi intelligencia, küzdőképesség, rugalmas alkalmazkodóképesség, önbecsülés megalapozását.

A mese feldolgozás menete
:
mese megismeréseszövegtartalom felidézése, képes segítségével
mesei részletek rögzülése
mese szereplők fontossága
mese helyszínei
szereplők egymáshoz való viszonya
párbeszédek felidézése
az események pozitív-, negatív tartalma, megoldás lehetősége, megnyugvás, „tanító” mondanivalója.

Az önkéntelen felfedezés, tapasztalás biztosítása, gyerekek támogatása fontos, hogy észrevétlenül nevelődjön bele egy tiszta értékrendű világba!
Népmesék-, néphagyományok: Az irodalmi nevelés fontos feladata, a néphagyományok ápolása is. A népi mondókák, mesék örömforrást, érzelmi töltést, élményeik kivetítését a beszédben, a játékban, félelmeinek-, szorongásainak feloldását nyújtsa! Lehetőséget adjon problémáinak, nehézségeinek megoldására! Empátiáját, befogadó képességét, helyes ítéletalkotását, jó és rossz megkülönböztető képességét segítse! ÉRTÉKET nyújtson, ami mindennapjait pozitívan alakítja, segíti! Az irodalmi anyag befogadása, közvetítése, személyiségük sokoldalú fejlesztése segíti őket az értelmi-, érzelmi-, szociális-, társas kapcsolataik stabilitásában, fejlesztésében!
Gondolatok a zene személyiségformáló erejéről
A zene kapcsolatot teremt az emberek-, a gyerekek között! A beszéd, az anyanyelv mellett a legfontosabb kifejezőeszközünk! Közösségformáló, hangulatot befolyásoló hatalma van! A beszéd egyet jelent az énekléssel, a legősibb emberi „beszédben” a hanglejtésnek-, hangsúlynak van a legfontosabb szerepe. A beszéd egyet jelent az énekléssel. A gyermekek érzékszervi-, mozgásos tapasztalatok útján szerzik benyomásaikat a világról! Egyáltalán nem mindegy, hogy mit látnak, hallanak a körülöttük lévő eseményekből. Ezekért mi felnőttek vagyunk felelősek!
A zenei tevékenységhez kapcsolódó mozgásformák lehetőséget adnak a feszültségoldásra, az önkifejezésre, az elmélyülésre! Az óvodáskorú gyermek képes minden figyelmét egy dologra összpontosítani. Ami segíti őt a játékos tanulásban, a koncentrált odafigyelésben, a felnőttől kapott megerősítés növeli önbizalmát, magabiztosabbá válik!
Zenélés közben érzelmeket él át, érzelmeket hoz létre, a zenei játékok-, nevelés élménymintákat ad számára! Az ingerek, megtapasztalások, a zenei közegben eltöltött alkalmak, segítik értelmének építkezését a világról, önmagukról, saját élményeinek feldolgozását, rendszerezését, elmélyítését.
A kisgyermek korai zenei fejlesztése a legteljesebb személyiség kialakulását segíti, ugyanúgy, mint a beszédkészség fejlesztése, formálása.
A zene, mint kommunikációs eszköz, közel áll az óvodás korosztályhoz. Ők még nem tudják pontosan kifejezni érzéseiket, akaratukat, de annál inkább ki tudják vetíteni a zene dimenzióiba: dinamika, ritmus, hanghordozás, mozgás által!
Spontán önkifejezésük, a szabad játékban dúdolgató, éneklő, halandzsázó, dinamikusan- ritmikusan- kalapáló, önfeledten táncoló gyermekközösségben is megmutatkozik.
Mi felnőttek tudatosan építünk személyiségformálásukra a zeni nevelésben!
A zene felfedezésében támogassuk a gyerekeket, hogy önmaga tapasztaljon, keressen, kipróbáljon, felfedezzen hangzásokat. A zenei nevelésben legnagyobb művészet felismerni a megfelelő helyzetet, megtalálni a leg odaillőbb mondókát, verset, dalt.
Fejleszti a gyerekek kreativitását, önfegyelmét, emancipációját, rugalmasságát, ismeretszerzését. A megfelelő zenei elemekkel való játék, segít megérteni az önkifejezésben fontos hatáselemeket, bevezet a zeneértés rejtelmeibe, alkalmazkodás lehetőségeibe.
Játszva rögzülnek a zenei elemekkel kapcsolatos törvényszerűségek: méret, hangmagasság-, hosszúság, fizikai erő-, hangerő, testtömeg-, hangerő összefüggése.
A gyermeket hozzá segíti a dallamok megértéséhez, érzelmi mondanivalójuk átéléséhez. A zenei improvizálások során a gyerekek által létrehozott dinamika összefügg személyiségükkel, tükrözi aktuális lelkiállapotukat. Az együtt hangzásokban kiszűri a számára fontos, neki szóló, az adott szituációban őt segítő hangokat. A zenei játékokban a közösségi élmény, az együtt játszás kerül előtérbe. Az önkifejezés lehetőségeivel zenei képességeik fejlődnek. A mindennapi éneklés, mondókázás, zenei játékok, személyiségük fontos tulajdonságait, intenzív érzelmi-, fizikai-, értelmi kapcsolataik révén formálja, fejleszti.
Hatása van alkalmazkodó-, együttműködő képességükre, motivál az együtt játszásra, fegyelemre szoktat! Fejleszti befogadó-, kapcsolatteremtő képességüket, képzeletüket, fantáziájukat. Asszociál a mozdulat, cselekvés, hangulat, hasonlóság, egy-egy jellemző tulajdonság alapján a zenei történésre.

Felhasznált Irodalom:

  • Hegedűsné Tóth Zsuzsanna: Mindenben zene-hétköznapi ötletek a kisgyermekek zenei kibontakoztatásához 147- 154.

                                                                                  Kovács Imréné
Óvodapedagógus – Fejlesztőpedagógus
                                                      Okoskodó – Gondolkodó Tehetségműhely vezetője

Talán ezek a cikkek is tetszenek…

A TEHETSÉG SOKFÉLE

Az Ajka Városi Óvoda Katica Óvodájában, a NAPSUGÁR csoportban a 2009/2010 nevelési évtől kezdve a Kompetencia alapú...

Kapcsolat

Nyitvatartás rendje: hétfőtől péntekig 5:30-tól 17:00 óráig

Óvodavezető-helyettes: Pappné Kápli Ildikó

8400 Ajka, Bródy Imre u. 7.

Telefon: +36 88/508-161

katicaajka@gmail.com

Kapcsolódó oldalaink

Ajka Városi Óvoda

Hétszínvirág Óvoda

Vizikék Óvoda

Zöldikék Óvoda

Patakparti Óvoda

Szivárvány Óvoda

Szeretettel várjuk óvodánkban!